„Az interjún a legkifizetődőbb az őszinteség, felesleges mellébeszélni, jobb színben feltüntetni magunkat, a jó recruiter képes olvasni a sorok között”. Hasznos tippek a Telekom HR igazgatójától, amiket érdemes követni a sikeres felvétel érdekében.

Milyen szempontokat érdemes nézni, mielőtt elkezdjük a különböző cégekhez elküldeni az önéletrajzunkat?

Embere válogatja, hogy milyen szempontokat vesz figyelembe, mindenképp az adott élethelyzettel leginkább összeegyeztethető pozíciókat kell keresni. Munkakeresés előtt hasznos egy erős önvizsgálatot tartani arról, mi motivál leginkább; kihívást jelentő feladatok, pénz, karrier, biztonság, szabadidő. Ennek megfelelően priorizálni az álláskeresés során. Az esetek nagy részében tanácsos olyan cégeket és pozíciókat választani, amik növekedési pályán vannak, ezáltal biztosított az egyéni fejlődés és karrier lehetősége, vagy ami hosszú távú elköteleződést tesz lehetővé. Feltétlenül szükséges tájékozódni az adott cégnél jellemző általános hangulatról, a közösségről, kultúráról, munkavégzési morálról és a vezetői stílusról is. Bármennyire inspiratív vagy jól fizetett egy pozíció, ha nem tudunk a környezetünkkel azonosulni és beilleszkedni, könnyen újra az álláskeresők körében találjuk magunkat.

Mi a teendő abban az esetben, ha szinte sehonnan nem érkezik válasz?

Mindenekelőtt türelmesnek kell lenni. A mai felgyorsult világban általános az az elvárás, hogy mindenre azonnal kapunk választ. Az álláskeresés nem ilyen téma, bár az igényesebb cégeknél folyamatosan informálják a jelölteket a keresés státuszáról, de egy pályáztatási folyamat gyakran elhúzódhat. Ezen kívül ajánlott újra meg újra átnézni és pozícióra szabni az egyéni pályázati anyagot, megvizsgálni, hogy elég figyelemfelkeltő-e. Bár a nagyon trendi, vizualizált önéletrajzokban kevésbé hiszek, egy jó recruiter elsősorban a tartalmat vizsgálja.

Hogyan készüljünk az interjúra?

Ajánlott az adott vállalatból felkészülni, megnézni, hogy mi a stratégia, és elképzelni a saját szerepünket ebben. Fontos hogy lássák rajtunk az érdeklődést és a lelkesedést, a többi általában tanítható. Egy interjúra nem 100%-ig kész embereket várnak, sokkal fontosabb hogy lássák az elszántságot és a tehetséget. Ha nehezen kezeljük a stresszhelyzetet, hajlamosak vagyunk leblokkolni, javasolt valamely ismerőssel vagy családtaggal próbainterjúzni, hogy magabiztosabban érkezhessünk meg a felvételi beszélgetésre. Az interjún a legkifizetődőbb az őszinteség, felesleges mellébeszélni, jobb színben feltüntetni magunkat, a jó recruiter képes olvasni a sorok között.

Mikre figyeljünk az interjún? Vannak-e elsajátítható, megtanulható formák, amiket ha betartunk, sokkal több esélyünk van sikert elérni?

Leginkább a társas kommunikáció szabályaira kell figyelni. Kulturáltan és összeszedetten fogalmazzunk, ne vágjunk a másik szavába, figyeljünk a kérdésre és arra adjunk választ. Ne folyjon el a kommunikáció, figyeljünk a jelzésekre. Próbáljunk kellemes társalgási hangulatot teremteni, és partnerként viselkedni, kerülendő a harsány, kritikus, negatív viselkedés. Ha esetleg negatív véleményünk van valamiről, vagy ilyen tapasztalatunkról kell beszámolni, azt is szerencsésebb úgy megfogalmazni, hogy senkire nézve ne legyen bántó.

Fontos az ápolt, alkalomhoz illő megjelenés, de itt is kerülendők a túlzások. Igyekezzünk betartani az időkereteket is, nincs annál kellemetlenebb, ha be kell fejezni félúton egy beszélgetést. Ha megpróbáljuk kicsit az interjúztató szemüvegén át nézni a szituációt, akkor látni fogjuk, mire van igénye. Legalább annyira fontos a „hogyan mondjuk” mint a „mit mondunk”.

Mikre kell figyelni a sikeres felvételtől az első munkanapig?

Célszerű készülni az új munkavégzésre, lehetőleg kipihenten és lelkesen érkezni az új feladatra. Ha ismert valamilyen készség/kompetencia hiánya, akkor már előzetesen lehet ezeket fejleszteni. Elsősorban azonban próbáljunk ráhangolódni érzelmileg is az új környezetre, és magánéletünket már előzetesen úgy szervezni/alakítani, hogy az összeegyeztethető legyen az új munkakörrel.

Hogyan viselkedjünk, dolgozzunk a próbaidő alatt?

Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az új ismereteket mielőbb felszívjuk. Kérdezzünk sokat, legyünk proaktívak. Ha nincs mentorunk vagy buddy-nk akkor jó, ha találunk valakit, akivel tudunk beszélgetni a kultúráról, napi rutinról. Törekedjünk arra, hogy mielőbb beilleszkedjünk, és teljes jogú munkavállalóként tekintsenek ránk. Viselkedjünk mindig nyitottan, és tisztelettudóan, vállaljunk el egyszerűbb feladatokat, és ne várjuk, hogy próbaidő alatt rögtön megkapjuk a legszínesebb projekteket. A próbaidő azért van, hogy kölcsönösen kipróbáljuk egymást, oda-vissza. Ezért nem csak arra kell koncentrálni, hogy mi megfeleljünk az elvárásoknak, hanem azt is figyelnünk kell, hogy milyen hatással van az életünkre az új környezet.

Milyen tanácsai vannak az új munkaközösségbe való beilleszkedőnek?

Hagyjunk időt magunknak és a befogadó közösség tagjainak is a kölcsönös megismerésre. Itt is fontos a türelem: különböző módon és sebességgel dolgozzuk fel a változásokat. A jó beilleszkedés kulcsa, ha sikerül „bevárnunk” egymást. Ha ez a próbaidő végén még döcög, akkor keresni kell a diszharmónia okait, és mérlegelni, hogy tudunk-e, akarunk-e azon változtatni. Szerintem el kell fogadni azt a tényt is, hogy mindenkivel nem lehet jól kijönni. Mindig lesznek ellenlábasok, akiket higgadtan és tényszerűen kezelni kell.